A mesterséges intelligencia nem játék. Különösen nem akkor, ha a közélet legmagasabb szintjén használják – fegyverként. Hoppál Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője nemrég olyan képet posztolt, amelyen Orbán Viktor és más politikusok részeges, zaklató figurákként jelennek meg. A humor mögött viszont valami egészen más is kirajzolódik: a hatalom saját árnyéka.
A politikai kommunikáció rég nem az érvek terepe. Ma a képek, a gesztusok, a pillanatnyi indulatok uralják. Egyetlen vizuális túlzás, egy félreérthető AI-kompozíció – és máris a közélet legmélyebb ösztönei kerülnek elő. Itt már nem a véleménynyilvánítás szabadságáról, hanem a közéleti felelősségről van szó.
Az AI-technológia képes arra, amire eddig csak karikaturisták merészkedtek: elhitetni a nézővel, hogy amit lát, az valóság. Ezért minden közszereplőnek – legyen kormánypárti vagy ellenzéki – tudnia kell, hol a határ.
Hoppál posztja egyszerre szimbolikus és önleleplező. Mert ha valaki a saját politikai közösségét figurázza ki, az nem irónia, hanem zavar. És ha mindezt mesterségesen generált képpel teszi, az nem véletlen – hanem jelzés.
A közélet mostanra annyira túlhevült, hogy a humor, a kritika és a lejáratás közti határvonal elmosódott. De egy biztos: az ilyen képek nem gyógyítanak, csak mélyítik a sebeket.
Az AI nem oldja meg a politika válságát. Csak megmutatja, mennyire elveszett benne az ember.
- Előkerült Pesty László – lezárt ügy, nyitva maradó kérdések
Eltűnt. Keresték. Majd előkerült. A hivatalos történet ennyiben összefoglalható. A valóság azonban – ahogy az lenni szokott – jóval árnyaltabb. Néhány nappal ezelőtt még körözés volt érvényben Pesty László, dokumentumfilmes, közéleti szereplő ellen. A rendőrség eltűnt személyként kezelte az ügyet, a sajtó pedig – részben információhiányban – találgatni kezdett. Majd hirtelen jött a közlés: jelentkezett, - A MAGYAR KULTÚRA NAPJA – január 22.
A jeles nap alkalmat ad arra, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Ebben az évben Weöres Sándor verseivel ünnepelünk a Nemes Nagy Ágnes Színészképzés15.sz. osztály diákjainak közreműködésével. ÖRÖKLÉT – felnövéstörténet Weöres Sándor verseiből -felolvasóest-re várjuk kedves vendégeinket! A részvétel díjtalan, regisztrációiukat várjuk emailen: okh@ujbudakozpont.hu - Olvasmányos várostörténet – Őrmező
A mai Őrmező első pillantásra olyan, mint sok más budapesti lakótelep: panelházak, fák, parkok, buszmegállók. De aki kicsit mélyebbre ás, gyorsan rájön: Őrmező nem véletlenül lett olyan, amilyen. Nem „csak úgy” felépült – hanem elképzelték, megrajzolták, és szerepet szántak neki Budapest térképén. Amikor még tényleg mező volt A terület neve nem költői túlzás. Őrmező a - Soós Imre tragikus halála – öngyilkosság, gyilkosság vagy eltussolt igazság?
Soós Imre a magyar filmtörténet egyik legnagyobb ígéretű tehetsége volt. Mindössze huszonhét évesen hunyt el, pályája csúcsán, amikor neve már nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is ismertté vált. Halálának körülményei azonban máig nem tisztázottak, és az évtizedek során egyre több jel utal arra, hogy a hivatalos verzió – a kettős öngyilkosság – súlyos kérdéseket hagy - Balázs Péter – Emlékezetes búcsú a magyar színház nagy öregjétől
Ma reggel elhunyt Balázs Péter, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező és korábbi színházigazgató – 82 éves korában. A szolnoki Szigligeti Színház közössége közölte a gyászhírt. A társulat mély fájdalommal búcsúzik „szeretett egykori igazgatójától, barátunktól és példaképünktől”. Életút: a színész, akinek neve összefonódott a magyar színházzal Balázs Péter 1943. március 5-én született Budapesten egy
